Lily már nagy sietségben volt. A Roxfort Expressz 11:00-kor indult így fél órája volt hogy kiérjen az állomásra és felkeresse a barátnőit. Na persze arra elég akkor sort keríteni mikor felszállt a vonatra. Ha eléri! Gyorsan felkapta zöld tornacsukáját és ehhez színben passzoló kardigánját előkotorta a szekrényből. Az ajtó előtt egész családja - kivéve apját aki az autót készítette elő - sorban állt. Sietve egy-egy puszit nyomott az arcukra és bezsebelt tőlük néhány mosolyt is. Végül húgához Petúniához ért. Nem kedvelte a lányt de azért tőle is tisztességesen elbúcsúzott. Nem szeretett volna akárkitől is haraggal elválni.
- Szia, hugi. Hiányozni fognak a mindennapi veszekedéseink - mondta Lily mosolyogva.
- Ne aggódj, nekem nem. Végre enyém a fürdőszoba - jegyezte meg Petunia Evans csípősen.
Nővérének valószínüleg lett volna hozzáfűznivalója, de a békéhez tartva magát inkább ráhagyta.
Elkezdte hatalmas utazóládáját kivonszolni a házból. Apja már a kapu előtt várta. Evans még egy utolsót integetett a nagy famíliának (nagyszülők és távolabbi rokonok is náluk vendégeskedtek) majd ládáját apjára bízta és beült az autóba. Miután apja is beszállt végre elindultak. Még szűk 25 percük volt. Lily szerint ez nem túl bíztató de apja végig csitítgatta. Végül mikor a helyzet elég reménytelennek tűnt, Lily úgy gondolta bevet egy kis csínyt. Az autót kiábrándította, összezsugorította majd erősebb sebességűre kapcsolta. A változást apja is felfedezte de nem szólt csak vezetett tovább. A lány még csak ötödik évére készült a Roxfortban tehát nem volt nagykorú ergo nem varázsolhatott volna de ha még be se ér az iskolába egyáltalán megróni se tudnák. Csendesen autózgattak tovább. Végtelennek tűnő órákig csak mentek és mentek majd végre odaértek a pályaudvarra. 2 perc volt a vonat indulásáig. Apja-lánya sebtében elbúcsúzott egymástól majd Lily nekifutott a falnak. Ahogy átért felpattant a vonatra. Szaladni kezdett aminek az lett a következménye hogy a sarokról kilépő McGalagonyba botlott.
- Elnézést tanárnő - pirult el. - Csak nagyon siettem.
- Rendben Evans, legközelebb óvatosabban - mosolyogta a tanárnő de nem szólt semmi mást.
Ebből Lily azt sejtette hogy mit sem tud a korábbi incidensről tehát valószínű hogy más se. Nyugodt szívvel elindult megkeresni a barátnői által foglalt kupét.
Hosszan sétált, még a vonat vége felé felfedezte a fülkét. Mosolyogva lépett be, de három barátnője helyett egy egész kis csapat várt rá.
- Jajj Lily végre megérkeztél! - kiáltották a bal oldalról.
- Én is örülök. Hilary. Allyson. - próbálta Lily megjátszani a komoly, kimért lányt de a következő pillanatban nevetve borult barátnői nyakába. - Azt hittem ide se érek...Alkalmaznom kellet egy kis trükköt.
- El tudom képzelni - szólt egy vidám hang is a másik oldalról.
- Szia Potter! Hány ártatlan embert átkoztál meg a nyáron? - felelte Lily gúnyosan.
- Nem számoltam de ha adsz két percet a kedvedért megteszem...
James Potter mellett ült egy lány aki eddig hallgatásba burkolózott.
- Örülök hogy látlak Lily - azzal felállt és megölelte az említettet.
- Amber mi a baj? Nem szokott ilyen rossz kedved lenni...mindig te vagy a társaság lelke...
- Adam...kidobott...kidobott... - ismételgette az Amber-nek nevezett lány.
- Nagyon sajnálom. De nem volt olyan jó pasi...ette mindig azt a fura fehér cukrot. Tudtam hogy dilis - nyugtatgatta Evans barátnőjét.
- Egy hólyag volt - tette hozzá Allyson.
- Ostoba prefektus. Egyszer levont 20 pontot azért mert a folyosón smároltam a volt csajával- dühöngött Sirius - Sértette a büszkeségét. Soha ne kezdj Hollóhátasokkal...stréberek!
Lily vigyorogva Siriusra nézett akit eddig nem is nagyon vett észre barátnői gyűrűjében.
- Fogadok kihívtad párbajozni. amúgy szia Sirius.
- Kezedet csókolom Evans - lépett színpadiasan a lány elé és mélyen meghajoltmajd a lányokat utánozva megölelte.
Lily csak most vette észre Remus Lupint és Peter Pettegrew-t.
- Sziasztok fiúk, nagyon csendesek vagytok - mondta.
- Szia Lily - cincogta Peter.
- Bocsi csak nem akartuk megtörni az idilli pillanatot- hadarta némi szívélyességgel Lupin.
Közben Amber, Hilary és Sirius nekiálltak Adam Lambert-et ócsárolni amiből nagy kacagások és fetrengések lettek. Lily le szeretett volna ülni de a kupéban helyhiány volt.
- Van számomra egy négyzetmilliméter helyecske? - kérdezte szempilláit rebegtetve a lány - Legyetek nagylelkűek...- fogta könyörgőre mikor látta hogy senki nem készült helyet szorítani neki.
- Ülhetsz az ölembe Evans, ha gondolod - kacsintott rá James.
- Ezt megtiszteltetésnek kéne vennem?
- Akár annak is veheted. Csak egy ajánlat volt mivel elég fáradtnak tűnsz és nem úgy tűnik mintha mindenki felállna hogy leülhess - Potter fejével a másik oldalra bökött.
Lily jobb híján belehuppant James ölébe, mire minden tekintet rájuk szegeződött.
- Mivan? - vágott furcsálló arcot a lány - Nem adtatok helyet úgyhogy kénytelen voltam...
- Megmondtam hogy szeret - vigyorgott Potter amire Lilynek egy pofon volt a válasza. -Na ezt most miért kaptam?
- Szenvtelen voltál, mellesleg semmi célzásértékű dolog nem volt abban hogy ideültem csak valóban elég fáradt vagyok, korán keltem, rengeteget futottam és le szerettem volna ülni. Ne gondold hogy ez bármit is jelent a te....
- Jól van na Evans ennyire nem kell leoltani...el van felejtve. Nem reménykedek - mondta még mindig vigyorogva Potter -, de azért kényelmes...
Hoppsz! Még egy pofon.
- Nagyon elemedben vagy ma - szólt Sirius elismerően - Jobb ha békén hagylak.
- Egyet értek - kacsintott rá Lily.
Ezután a Sirius-Amber-Hilary trió témát váltott, időnként Lily is beleszólt a beszélgetésbe aki amúgy élénk vitát folytatott Potterrel mindig újabb és újabb témában. Remus hol őket csitítgatta mikor hevesebb vita akart kibontakozni hol Peternek magyarázott valamit nagyon önfeledten. Allyson csak olvasgatott és alkalmanként barátnője mellé állt a Potterrel való vitában. A vonatút további része mókásan telt, a Tekergők végig a lányokkal utaztak és nagyon jól elvoltak együtt.